2012. december 24., hétfő

17. fejezet - Irány Amnéville!

17*


Reggel kómásan ébredtem. Nem is tudom, hogy este mikor aludtunk el. Az biztos, hogy Liam karjai közt aludni a legjobb dolog a világon...
Lassan kimásztam az ágyból és a fürdőbe mentem. Lezuhanyoztam és hajat mostam. Míg száradt a hajam felöltöztem.
 A szobába érve nem találtam senkit. Kicsit meg is lepődtem, hogy hol van Liam, mert 2 perccel az előtt még ott volt. Azonban valaki hátulról átölelt és egy puszit nyomott az arcomra.
- Jó reggelt Szépségem! - mondta mosolyogva.
- Jó reggelt Leeyum! - mosolyogtam én is.
- Ennél jobb már nem is lehetne. - mondata után lágyan megcsókolt.
Hallottuk, hogy nyílik a szobaajtó, így szétröppentünk. Bella mosolygó arccal jött be.
- Sziasztok! - köszönt.
- Szia! - köszöntünk egyszerre.
- Végre kibékültetek? - kérdezte.
- Eddig sem voltunk összeveszve. - mondtam miközben Li-re mosolyogtam.
- Akkor mi volt a bajotok egymással?
- Semmi, csak rossz kedvünk volt. - felelte Liam.
- Oké, akkor egy óra múlva találkozunk a hallban, mert 1,5 óra múlva indulunk Amnéville-be. - mondta Bell, azzal kiment a szobából.
- Nos, akkor csomagoljunk. - mondtam.
- Értettem főnökasszony! - Liam szalutált egyet, majd ő is nekilátott a csomagolásnak.
3/4 óra alatt készen voltunk. Váltottunk egy gyors csókot, majd lementünk a hallba. A többiek még nem voltak  ott, szóval beszélgetni kezdtünk.
- Sűrű lesz ez a pár nap. Svájc előtt lesz néhány nap pihenőnk. - mondtam a bőröndön ülve.
- Hát igen, de legalább együtt vagyunk... - mondta mosolyogva.
- Ez igaz, amúgy a többieknek ne szóljunk még. Nem akarom, hogy elkezdjenek szekálni, főleg Louis. Tudod, hogy milyen.
- Oké, és igen ismerem. - ekkor érkeztek meg a többiek is. Már csak Simon-ra kellett várni, aki néhány perc múlva a szálloda igazgatójával jött oda hozzánk.
- Nagyon örülök, hogy a mi szállodánkat választottak. Ha legközelebb erre járnának akkor látogassanak el ide is.... További sok sikert!!! - azzal elment a dolgára, mi pedig beszálltunk a buszba. 1,5 óra múlva megérkezünk.....
Az út alatt sok mindenre fény derült.
- Elszeretnénk nektek mondani valamit. - kezdte Reb. Miután látta, hogy mindenki rájuk figyel folytatta. - Az van, hogy összejöttünk Zayn-nel. - mondta, majd mindenki tapsolni meg húúú-zni kezdett ők pedig rák vörösen hajtották le a fejüket.
- Ha már itt tartunk akkor mi is elszeretnénk mondani valamit. - mondta Niall. - Bella a barátnőm... - mondta. Ugyan az volt a reakció, mint az előző párnál.
Néhány perc múlva a többiek felénk fordultak. Abban a pillanatban úgy éreztem, mintha mindenre rájöttek volna... Szerencsére tévedtem.
- Most már elárulnátok, hogy mi bajotok volt egymással? - kérdezte El.
- Nem volt semmi bajunk egymással csak egyszerűen rossz kedvünk volt. - mondtam.
- Aha, egyszerre volt rossz kedvetek... - mondta Mara.
- Igen, képzeld.  -  ez már Li volt. - Kezd már elegem lenni abból, hogy folyton ezzel szekáltok... Nem lehetne két percre békén hagyni minket?
- Jó, bocsi csak aggódtunk értetek. - szólt közbe Hazza.
A témáról szerencsére nem esett többet szó. Azonban Zayn-nek támadt egy ötlete. Mindenkinek énekelnie kellett egy számot a Take Me Home-ról. Vagyis csak a lányoknak.
Én a Little Things-t választottam és gitároztam is hozzá. Miután végeztem a többiek Lou kivételével elég furán néztek rám.
- Nem kell így néznetek, tudom, hogy szar hangom van. - mondtam miközben visszaadtam a gitárt Niall-nek.
- Nincs szar hangod, sőt... Nagyon jó hangod van!!! - mondta Bella. - Apától megtanultam felismerni az őstehetségeket és te az vagy. - mondta elismerően.
- Köszi. - azzal lezártnak tekintettem a témát.
A lányok is nagyon jól énekeltek, bár Reb-et és El-t már hallottam. Nagyon jó hangjuk van.....
Az énekléssel hamar ment az idő, így észre se vettük, hogy megérkeztünk. Kezdetét veszi a buszban élés. Legalábbis ma, hiszen a koncert után megyünk Belgiumba.
A próbán a fiúk megint remekeltek.... De azért rengeteget hülyültünk... Simon inkább ránk hagyta a dolgot, hiszen a fiúkra szép szóval nem igazán lehetett hatni.
A koncert előtt a fiúk kizavartak minket a buszból, mondván most jön a rituálé. Mi röhögve hagytuk ott őket.  Előtte viszont Liam odaadta a telefonját, mert a koncertek előtt a többiek elszokták tőle venni és körberakják kanalakkal, hogy nehogy telefonozzon. Szegény! :( Azonban hamar kiderült a turpisság. Lou és Zayn végig kergettek az arénán, mindezt rajongók előtt tették. Kicsit se néztek minket hülyének. A végén sikerült elrejtenem a telefont így az enyémet vitték el, amivel nem tudtak sok mindent tenni... :)
A koncert kezdete előtt Liam titokban odajött hozzám.
- Itt a telefonod. - mondta miközben a kezembe adta a kis készüléket, ami annyira nem is kicsi. - Majd kapsz egy másikat.
- Mért? Mit tettek vele ezek az őrültek?
- Lou kezéből véletlen kiverte Harry és betört a képernyője. - mivel látta, hogy egyre jobban dühös leszek megölelt....
- Jóóó, majd Harry szépen megveszi az új telefonomat. - mondtam.
- Oké, de most mennem kell. - mondta miközben a fülemhez hajolt. - Szeretlek! - suttogta.
- Én is téged! Sok sikert. - azzal elment és pedig megkerestem a lányokat....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése