2012. december 27., csütörtök

24. fejezet - Minden jóra fordul

24*


Érkezésünk után a lányok a nyakunkba ugrottak, a fiúk pedig egy-egy ölelésben részesítettek minket... Liam-től kaptam egy szájra puszit, míg Reb Zayn-től részesült ilyen "ajándékban"...
Berángattak minket a nappaliba, mondván mindent tudni akarnak. Nos, most jön a nehéz rész...
- Hát, az egész úgy kezdődött, hogy egy perverz állat elkezdett nekünk leveleket írogatni. - kezdtem hozzá a meséléshez - Ennek 3 éve vége szakadt, de most újra jött egy levél. Ezért kellett haza repülnünk L.A.-ből. A levélben pedig az állt, hogy haza kell mennünk és szakítanunk kell veletek, különben súlyos következményekre számíthatunk. A napokban sikerült elkapni azt az őrültet, és most itt vagyunk. - a fiúk megdöbbenve hallgatták a beszámolómat. Miután felocsúdtak a kábulatból Lou kérdezett.
- Ki volt az az állat? - kérdezte.
- A volt tánc tanárunk, Mr.Karev. - felelte Becca.
- Őt ismerem. - úgy látszik, hogy Lou-nál világosodás történt... :) 
- Igen, mivel a szomszédotok volt. - néztem rá komolyan. 
- Jól van na, ne szekálj. Amúgy örülök, hogy itt vagy... - újra megöleltek minket, majd mindenki elvonult a saját felségterületére....
A cuccaim a szobámban landoltak, én pedig Liam-mel mentem az ő szobájába. Leültünk az ágyra és beszélgetni kezdtünk.
- Miért nem szóltál? - kérdezte, miközben mélyen egymás szemébe néztünk.
- Nem tudom... Talán azért, mert nem akartam, hogy valami bajod essen... 
- De ugye tudod, hogy engem az én épségem nem érdekel, én csak téged féltelek. - ekkor lassan elkezdtünk közeledni egymás felé, majd ajkaink lágy csókban forrtak össze. Egy hete vártam erre a csókra.... Olyan jó volt mézédes ajkait újra érezni.... A csók után zihálva váltunk szét... 
- Szeretlek! - mondtuk egyszerre.
- Ugye tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz. - nézett rám gyönyörű mogyoróbarna szemeivel. 
- Igen, és sajnálom.... - bűnbánóan lehajtottam a fejem, de Ő állam alá nyúlt és felemelte. 
- Ne sajnálj semmit, hiszen nem tehetsz róla. 
- Köszönöm, hogy vagy nekem. 
- Inkább én köszönöm.... 
Lassan elfektetett az ágyon és felém kerekedett. Közben folyton egymás szemébe néztünk és lágy csókokat váltottunk. Végig simítottam a hátán, miközben kiszívta a nyakamat.... Istenem...... Utána megszabadítottam a pólójától, ő pedig az enyémtől.... Az utána következő dolgok már a történelem kategóriába tartoznak......

/ Reggel / 


Reggel Liam mellkasán ébredtem, Ő pedig a hátamat simogatta. 
- Jó reggelt! - mondta mosolyogva. Utána kaptam egy lágy csókot.
- Neked is! - feleltem én is hasonlóan boldogan. 
Felültem és körülnéztem a szobában, ami enyhén szólva csatérré változott. 
Liam is felült, majd a nyakamba csókolt. 
- Mi történt itt este? - tettem fel a költői kérdést.
- Hááát.... 
- Tudom, és ez volt életem egyik legjobb éjszakája... - mondtam pipacs vörösen.
- Nekem is. - váltottunk még egy gyors csókot, amibe mindketten belemosolyogtunk. 
- Ideje felkelnünk. 
- Muszáj?
- Igen, muszáj. Elmegyek fürdeni. - mondtam, azzal elindultam a fürdő felé. 
Körülbelül 20 percen keresztül folyattam magamra a meleg vizet, olyan jól ellazított. Magamra csavartam a törölközőt, majd átsurrantam a szobámba és felöltöztem.

Megszárítottam a hajam, majd lementem a nappaliba. Liam-mel egyszerre értünk le... 
- Ugye védekeztetek? - szólalt meg Harry, aki háttal ült nekünk.
- Rohadj meg! - mondtam eléggé hangosan.
- Bocs, csak kérdeztem, amúgy legközelebb egy kicsit tekerjétek le a hangerőt, vagy szóljatok és akkor elmegyünk. - lassan megfordult és rám nézett, én dühösen néztem rá vissza.
- Hagyjál békén minket! - mondtam még mindig dühösen.
- Okééé. - azzal visszafordult a TV-hez. Valami idióta mesét nézett, ami egy két évesnek is IQ romboló.
Mi kimentünk a konyhába az értelmes társasághoz. El Reb segítségével tálalta a reggelit, ami gofri volt, illetve minden féle gyümölcs... 
- Reggeli!!! - kiabálta el magát Mara. 
- Jövünk!!! - hallatszott Niall hangja az emelet felől. 
Kivittük az ételt az étkezőbe, majd helyet foglaltunk és nekiláttunk az evésnek. A reggeli nagyon finom volt, Eleanor és Rebecca mesésen tudnak főzni... :)

2 megjegyzés: